Az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt az érdeklődés a hőszivattyúk iránt. A rezsicsökkentés korlátozása, az átlagfogyasztás meghatározása mind-mind arra késztették a felhasználókat, hogy elkezdjenek „matekozni”, hogyan lehetne lejjebb szorítani a kiadásokat, csökkenteni a túlfogyasztást.

Rengeteg kérdést kaptunk a téma kapcsán, így most ezt szeretném egy kicsit összegezni, egységesíteni:

Kezdjük az alapoknál:
A hőszivattyú egy olyan berendezés, mely az egyik oldalról hőt von el és azt a másik oldalra szállítja át, tehát az egyik irányba fűt, a másikba hűt. Több fajtája van, melyekről korábban már egy részletes ismertetőt írtunk,azonban nem szabad elfelejteni, hogy működéséhez elektromos áramra is szükség van. Ennek a ténynek a jelentőségére még visszatérek később.

Hőszivattyú? Gázkazán? Vagy mindkettő?
A legideálisabb esetben:
egy korszerű épületben, ahol megfelelő a falak és az ablakok hőszigetelése, ott a legegyszerűbb a helyzet, ugyanis egy hőszivattyú költséghatékonyabban fog működni, mint egy gázkazán. Azonban ezek a feltételek közel sem teljesülnek hazánk lakásainak, családi házainak nagy részében.

Ahol csak gázkazánnal kialakított fűtési rendszer van, ott érdemes lehet elgondolkodni egy hőszivattyú telepítésén is, főként, ha időközben megtörtént a szigetelés vagy a nyílászárók cseréje, esetleg mindkettő.
A legköltséghatékonyabb megoldást az jelentheti, ha úgynevezett hibrid rendszerbe használjuk a gázkazánt és a hőszivattyút. Ebben az esetben azonban rendkívül fontos, hogy egy modern kondenzációs gázkazánnal kössük össze a hőszivattyút. A hibrid rendszer előnye, hogy egy automatika önműködően szabályozza a két hőforrás üzemét, úgy, hogy az energiafelhasználás mindig a leggazdaságosabb legyen.

Mennyivel jobb, ha egy kifejezetten hibrid rendszerre tervezett gázkazánnal dolgozik együtt a hőszivattyú?

A hibrid rendszerre optimalizált gázkazánok a hőszivattyúval 3 integrációban is képesek együttműködni: csak a kazán dolgozik, a kazán és a hőszivattyú egyszerre, vagy csak a hőszivattyú működik, tehát képes arra, hogy akár egyszerre is „dolgozzon” a két berendezés így elérve a legjobb hatásfokot és a legmagasabb költséghatékonyságot.

(A hibrid rendszer és a hibrid kazán működéséről részletesebben itt írtunk korábban.)

Ha már egy kondenzációs kazán által működtetett fűtési rendszerhez szeretnénk hőszivattyút csatlakoztatni, akkor a beüzemelés előtt érdemes a fűtési rendszert átmosni.

Mielőtt belevágsz egy hőszivattyú telepítéses projektbe, a következő tanácsokat kérlek vedd figyelembe:

1. Amennyiben, ha nem napelemmel kombinálod a hőszivattyút, akkor érdemes előtte az áramszolgáltatónál érdeklődni, hogy esetleg hálózatbővítésre van-e lehetőség, tudja-e biztosítani számodra a szükséges többlet áramot, mely a hőszivattyú működéséhez kell.
    
2. A hőszivattyú megvásárlása előtt mindenképpen egyeztessél szakemberrel, hogy melyik típusú berendezés lenne számodra a legideálisabb.
    
3. Számolj a költségekkel.
   Egy hőszivattyú nem az olcsó típusú berendezések közé sorolható, ezért vásárlás előtt érdemes kikérni a szakember véleményét, esetleg akár árajánlatot is kérni, így nem fog meglepetésként érni, hogy mennyi lesz a beruházás összköltsége.

Az áramszámla és a hőszivattyú esete
Többször írtam már róla korábban, hogy a hűtő-fűtő klímára (ami tulajdonképpen szintén egy hőszivattyú, csak levegő-levegő típusú hőszivattyú) és a hőszivattyúra is érdemes igényelni a H tarifát, illetve a Geo tarifát, amennyiben erre lehetőséged van.
(A Geo tarifa kizárólag az ELMŰ és az ÉMÁSZ szolgáltatási területén érhető el, a H tarifa viszont hazánk teljes területén. )

A GEO tarifa egy speciális díjszabás, mely csak a hőszivattyús berendezések üzemeltetéséhez használható.
Csak vezérelt csatlakozási ponttal rendelkező készülék üzemeltethető róla, egész évben igénybe vehető, de naponta 2 órára szünetel az áramszolgáltatás, így ezzel számolni kell, ha ezt a tarifát választjuk.

A H tarifa a megújuló energiaforrások és hőszivattyúk tarifája
Nagyon fontos, hogy időszakosan vehető csak igénybe, tehát nem egész évben!
Okt. 15-től április 15-ig használható, viszont a Geo tarifával ellentétben ebben az időszakban folyamatosan, 24 órában rendelkezésre áll az áramszolgáltatás.

A kettő tarifa közti különbség igazán a felhasználási módnál kerül előtérbe, ugyanis pl.: a hőszivattyú elektronikája nem viseli jól, a napi kétszeri drasztikus áramkimaradást és újra indulást, főként a leolvasztási ciklusban. Így előbb-utóbb meghibásodáshoz vezethet.
 

Sőt!
Azzal is kalkulálni kell, hogy a rezsicsökkentéssel kapcsolatos új szabályok érvénybe lépésével a rendszerhasználati díjak a korábbihoz képest jelentően emelkedtek, melyet ugyanúgy elszámolnak a normál lakossági áramnál és a H vagy a Geo tarifa igénybevétele esetén is.

Az alábbi villanyszámla is jól tükrözi, hogy a rendszerhasználati díj 30%-kal többe kerül, mint maga az áram, amelyet elfogyasztottunk.

Mielőtt belevágnál egy ilyen, nagyobb jellegű beruházásba mindenképpen informálódj, érdeklődj. Valamint kérlek számolj azzal is, hogy a szakemberhiány és a megnövekedett igények miatt valószínűleg azonnal nem fogsz találni hozzáértő szakértőt, így lehet, hogy 2-3 hónapot is várnod kell, mire beszerelésre kerül a készülék.

Üdvözlettel:
Gyurátz László
Tulajdonos-Ügyvezető
Gyurátz Épületgépészet és Klímatechnika Kft.

Sopron, 2022. október 18.

Ha szeretnéd rendszeresen követni a friss hírekeinket, tapasztalatainkat hogy éppen aktuálisan mi foglalkoztat bennünket, akkor iratkozz fel hírlevelünkre!
Várunk szeretettel!

 

Az űrlap kitöltésével Ön feliratkozik Gyurátz László ( Gyurátz Épületgépészet és Klímatechnika Kft.) ügyfél listájára. Technikai hátterünk a MiniCRM. Ha úgy dönt, bármikor leiratkozhat, vagy kérheti az adatai végleges törlését. Az adatkezelő Gyurátz László, magánszemély, aki közvetlen hangulatú, tegező formában ír e-maileket. Itt találja az Adatvédelmi Szabályzatunkat: https://gyuratz.hu/hu/adatvedelmi-tajekoztato

#gyuratz #gyurátz #sopron #áramszámla #geotarifa #htarifa #hőszivattyú #hibridrendszer #fűtés #gázkazán #hibridkazán