Mennyire éri meg ma egy hőszivattyús beruházás?

Elmúlt a hosszúhétvége...  Bár így szerdán kissé az ember nehezen kezdi meg a munkát ismét, de vigasztalásképp mondom, hogy csak egy hónap és ismét lesz egy 4 napos hosszúhétvége, a Húsvét.

Mi történt felénk az elmúlt héten?
Átadtuk az Elégedettségmérő kérdőívünk fődíját Dollmayer Lajosnak és családjának. Örülünk, hogy idén is jó helyre került az ajándék és ezzel örömet szerezhettünk ügyfelünknek és családjának!

A múlt heti hírlevél a klímákról szólt, így most engedd meg, hogy egy másik hűtő-fűtő berendezésről írjak neked egy keveset, ez pedig nem más, mint a hőszivattyú.

A hőszivattyú jelenleg a piacon az egyik legkorszerűbb, megújuló energiaforrással működő fűtési / hűtési megoldás. Környezetbarát tulajdonsága mellett még a melegvíz-ellátást biztosítására is alkalmas.

Hogyan működik ez a berendezés?
A különböző fajtájú hőszivattyúk közül Magyarországon elsősorban a levegő−víz hőszivattyú terjedt el, aminek a műszaki felépítése lényegében megegyezik egy klímáéval, annyi különbséggel, hogy a beltéri berendezés ebben az esetben egy fali gázkazánhoz hasonló szerkezet, ami központilag állítja elő a hideg vagy meleg vizet, ami a fűtési (hűtési) rendszerbe ke­rül továbbításra. (A hőszivattyúknál is megtalálhatók az ablak, és mobil klímához hasonló egybeépített kompakt (mono blokkos modellek.)

Milyen előnyei és hátrányai vannak a különböző hőszivattyú típusoknak?
-levegő-víz hőszivattyúk:
Előny:
Földrajzi adottságoktól függetlenül, bárhová telepíthető, csak az energiaellátást kell biztosítani hozzá.
Telepítése során általában nem merülnek fel plusz előkészületi munkák, így a beruházás költsége hamarabb megtérülhet.
Hátrány:
A külső hőmérséklettől függ az általa előállított hő, így szélsőséges időjárási viszonyok esetén „rásegítést” igényelhet, ezáltal csökkenhet a hatékonysága.

Az egyik legelterjedtebb „rásegítő” lehet a kondenzációs gázkazán, mellyel így egy úgynevezett „hibrid” rendszerben működnek együtt. +4°C és 15°C külső hőmérséklet között üzemel gazdaságosan a hőszivattyú, majd a +4°C alatt a kondenzációs gázkazán veszi át a szerepet.
Egy kis „belső információ”: A mi fűtési rendszerünk is pont ilyen hibrid rendszerben működik, így ezt nem csak mint szakember, de mint felhasználó is jó szívvel ajánlom.

A képen egy Saunier Duval GeniaAir Split levegő-víz hőszivattyú látható

-víz-víz hőszivattyúk
Előny:
Tulajdonképpen ezzel a típussal „ingyen” lehet fűteni, mert nem igényel egyéb alternatív fűtési megoldást, azaz „rásegítést”.
Hátránya:
Telepítésénél 2 kutat kell fúrni (egy nyerő és egy nyelő kutat) és az sem hátrány, ha olyan területre tervezed, ahol alapjaiban magas a talajvízszint.  Az berendezés optimális működéséhez biztos vízellátásra van szükség, mert egy víz-víz hőszivattyúnak óránként akár több köbméternyi vízre is szüksége lehet.

Talajszondás hőszivattyúk:
A talajszondás, és a talajkollektoros hőszivattyúk hazánkban ke­vésbé elterjedtek. Hatásfokuk jobb, mint a levegő−víz hőszivattyúknak, de a beruházási költségük nagyon magas. Ré­szemről nem favorizálom elterjedésüket az alábbiak miatt: A kinyert hő­nek itt is megvan a negatív párja, ami a talajba kerül visszabocsájtásra. Ez a skandináv országokban – ahol ezek a modellek elterjedtek − nem prob­léma, mert ott a házak elég messze vannak egymástól. De képzeljük el, ha egy lakóövezetben − ahol 400 m²−sek a telkek − mindenki talajszondás megoldást választana! Az eredmény a következő lenne: Szó szerint lefa­gyasztanák a talajt. Ezért zárt, sűrűn beépített lakóövezetekbe nem java­solt ezek tömeges alkalmazása.
 

Mennyire éri meg ma egy hőszivattyús beruházás?
Alapvetően, ha egy új építési házról beszélünk, ami megfelelően hőszigetelt lesz, akkor mindenképpen érdemes fontolóra venni egy ilyen jellegű beruházást.
Azonban, ha egy már kész ház jól működő fűtési rendszerét szeretnéd átalakíttatni hőszivattyús rendszerre, akkor azt nem érdemes lecserélni.
Mielőtt belevágsz pár lényeges gondolat:
- egy ilyen jellegű rendszer kiépítése biztosan drágább lesz, mint egy kondenzációs gázkazános fűtés rendszer kialakítása
- egy átlagos családi ház esetében kb. 6 millió forint körül lehet számolni a kiépítéssel (levegő – víz hőszivattyú esetén)
- geotermikus rendszernél ez az összeg a 10 milliót is elérheti.
(2022. július 1-től lépnek életbe az új energetikai követelmények, melyben olvasható, hogy a megújuló energiák részarányának a teljes energiafogyasztásból el kell érniük a min. 25%-ot. A jelenleg érvényes jogszabály ITT érhető el, illetve ha részletesebben is érdekel a 2022-es energetikai követelmények listája, példákkal illusztrálva, akkor ez a cikk segíthet. 

Én azt javaslom, hogy mielőtt belevágnál mindenképpen számolj!
Vesd össze, hogy mennyit tudsz rászánni, mennyire tudsz egy nagyobb összeget belefektetni a kiépítésbe és kalkulálj a hosszabb idejű megtérüléssel is!

Üdvözlettel:
Gyurátz László
Tulajdonos-Ügyvezető
Gyurátz Épületgépészet és Klímatechnika Kft.

Sopron, 2022. március 17.

Ha nem szeretnél lemaradni a legújabb blogcikkeinkről, iratkozz fel VIP hírlevelünkre!

Az űrlap kitöltésével Ön feliratkozik Gyurátz László ( Gyurátz Épületgépészet és Klímatechnika Kft.) ügyfél listájára. Technikai hátterünk a MiniCRM. Ha úgy dönt, bármikor leiratkozhat, vagy kérheti az adatai végleges törlését. Az adatkezelő Gyurátz László, magánszemély, aki közvetlen hangulatú, tegező formában ír e-maileket. Itt találja az Adatvédelmi Szabályzatunkat: https://gyuratz.hu/hu/adatvedelmi-tajekoztato/

#sopron #hőszivattyú #vaillanthőszivattyú #saunierduvalhőszivattyú #épületgépészet #nullaenergiaigény #jogszabály #spórolás #beruházás #gyurátz #gyuratz