Örülhetnek a boros gazdák? Légkőzápor Ivánban?

A népi jóslat szerint:
„Ha szép idő van ezen a napon, szépnek ígérkezik az ősz is, bő terméssel.”
Pontosan egy hete még 15°C volt napközben, most pedig már napok óta 30°C fölötti értékeket mérhetünk… kicsit szeszélyes az időjárás az idei nyáron. De bízzunk a népi megfigyelésben és talán Bacchus, a szőlő és a bor istene is mellénk áll, hogy idén jó terméssel ajándékozzon meg minket!
Azonban helyi viszonylatban is emlékezetes nap augusztus 10-e, ugyanis 1841-ben ezen a napon, pontosabban éjjelen Ivánban kövek potyogtak az égből….

„...rendkívüli hőség fonnyasztotta minden veteményeket, ’s délig a’ legtisztább, ’s szélcsendes nap volt: csak délután mintegy két óra tájban kezde a’ szél lengedezni, melly lépcsőnként növekedvén, öt hat óra tájban dühös orkánná fajult. Az eső csak szemetölve kezdődék szünetnélküli villámlás közt, de a’ dörgés kevésbé rémitő, ’s csak morgó volt, ’s ekkor esett ama ritka eső...”

Egy öreg katona elmondása szerint:
“…esti 10 órakor csendes idő ’s nagy sötétség volt, és hirtelen erős zápor esett; ő magát kunyhójába vonta, de pipáját kin felejté, és midőn érte kinyúlt, olly erős ütést kapott kezére, hogy alig állhatta ki. Mivel pedig a’ kunyhó előtt fejér nem volt, mint más közönséges jégkor szokott lenni, csudálkozott rajta és kalapját kitolta, hogy néhány szem bele esvén megtudhassa, mi különös jég az. Visszahúzván a’ kalapot a’ sötétben megtapogatta, ’s érzette hogy nem ollyan mint a’ jég, és azért kalapjában együtthagyta, hogy másnap reggel megnézhesse. Viradatkor nagy lett csudálkozása, hogy ollyan kő van benne, millyent életében sohasem látott…” (Jelenkor 1841. október 27.)

Meteorok voltak? Vagy más égi jelenség?

Az eset kapcsán felbuzdultak a csillagászok, geológusok egyaránt, Iván a figyelem teljes középpontjába került!
Azonban a gyorsan jött hírnév hamar el is szállt, ugyanis bécsi tudósok vizsgálatai alapján kiderült, hogy a kövek teljes mértékben földi eredetűek. De akkor hogyan kerültek az égbe és onnan hogyan hullottak le?
Felettébb ritka jelenség, melynek magyarázata az, hogy a talajban lévő köveket, másnéven babérceket egy meglehetősen erős forgószél kapta fel, felröpítve őket magasabb régiókba, majd mikor ez a szélvihar alább hagyott a kövek visszahullottak a földre.

Babérc - barnavasérc, vagy más néven limonit (kép forrása)

A „légkövekről” ma már csak írásos leírás maradt meg, mert az iváni kövek a Soproni Múzeum természetrajzi gyűjteményével együtt 1944-ben megsemmisültek.
(forrás: ntf.hu, Soproni Szemle 1956. X. évfolyam 2. szám)