Valós görbetükör vagy inkább
elgondolkodtató, szemfelnyitó téma?

Talán mindkettő.

A könyvolvasás valakinek az élete részét képezi, valakinek az élete részét képezte és van olyan is, aki kifejezetten elzárkózik tőle, nem látja értelmét.
Én az elsők közé tartozom.

Ahány könyv, annyi téma és stílus, de most egy olyan novellából szeretnék megmutatni neked egy részletet, mely, ha a szívünkre tesszük a kezünket, akkor igenis életszagú és közben görbe tükröt állít elénk.
S hogy miért is szeretném ezt a rövid idézetet megmutatni neked?
A novella részlet után kiderül…

Az nem fog menni!
(Bucsi Mariann, író – novellista)

 

„- Szia, Géza! – hallatszik a vonal végén egy rekedt férfihang - Eszméletlen nagy szükségem lenne melóra. Az asszony dolgozik egyedül, már vagy másfél éve. Nem jövünk ki egy fizetésből. Mondtad a múltkor, hogy esetleg tudsz valami állást.

- Szia, Feri! Igen, tudok. Jó, hogy hívsz! Megnyílt az új gyár itt a városban. Jó ismerősöm a személyzetis, épp embereket keresnek. Három műszak, jó alapfizetés, plusz a pótlékok. Jó juttatási csomag és…

- Ó, hát a három műszak az nem fog menni. Folyamatosba dolgozik az asszony is. Itt a három gyerek. Egyikünknek muszáj itthon lennie esténként.

- Értem. Keresnek a raktárba is embereket. Az egy-műszakos. Ott is elég jó a fizetés. El kell végezni egy kisgépkezelői tanfolyamot, meg targoncás vizsgát letenni, aztán…

- Az sajnos nem fog menni - vágja rá azonnal Feri - Teljesen analfabéta vagyok ezekhez a gépekhez. Azt én biztosan nem tudnám megtanulni…

- Keresnek munkakiadót is.

- Az irodai munka?

- Persze!

-  Ó, de kár! Tudod, én a derekam miatt nem végezhetek olyan munkát, ahol egész nap ülni kell. Igazából el kellene járni gyógytornára, meg úszni. Csak drága mindegyik. Még az uszodabérlet is. Így meg, hogy egy fizetésből élünk, ezt nem engedhetjük meg magunknak.

- Uszodabérletet lehet szerezni TB alapon is. Amennyiben indokolt, felírja az orvos. Akkor szinte ingyen lehet igénybe venni az uszodát.

- Ez igaz, csak nem bírja a szemem a klórt, úgyhogy az uszoda kizárt az én esetemben.

- Akkor ott a gyógytorna. Azt is kiutalhatja az orvos.

- Kiutalt már. Voltam is. Nehogy azt hidd, hogy segített bármit is. Tíz alkalmas volt. Három után otthagytam, mert nem segített az semmit. Azt mondják, csak a maszek gyógytornász jó. De nem engedhetjük meg magunknak egy fizetésből. Ezért is kellene olyan nagyon állás.

- Beszélsz angolul?

- Nagyon kicsit. Inkább csak amolyan konyhanyelven.

- Van egy ötletem! Végezz el egy két hónapos intenzív nyelvtanfolyamot. Akkor lehetnél diszpécser. Az nagyon jól fizet.

- Egy fizetésből nem tudunk megfinanszírozni egy angol tanfolyamot!

- Van ingyenes is. A munkanélküli hivatalban lehet rá jelentkezni. Van ott egy…

- Én oda be nem teszem a lábam! – vágja közbe indulatosan – Tucatszor voltam ott, de mindig átvágnak, vagy elhajtanak. Én egy szavukat sem hiszem el! Meg amúgy is. Beírattak már három tanfolyamra. Hát hallod! Az első olyan értelmetlen volt – valami számítástechnikai –, hogy az első óra után eljöttem. Nem nekem találták ezt ki! A másik, az meg valami segédápolói volt. Csak én rosszul vagyok a vértől! Úgyhogy arra el se mentem. A harmadik bolti eladó kurzus volt. Gondold el, már a második napon kiderült, ott emelgetni is kell. Én meg azt nem bírok a derekammal. Hagyjuk ezt a munkanélküli hivatalt.

- Jó, akkor nézzük másként. Mi a végzettséged?

„- Szia, Géza! – hallatszik a vonal végén egy rekedt férfihang - Eszméletlen nagy szükségem lenne melóra. Az asszony dolgozik egyedül, már vagy másfél éve. Nem jövünk ki egy fizetésből. Mondtad a múltkor, hogy esetleg tudsz valami állást.

- Szia, Feri! Igen, tudok. Jó, hogy hívsz! Megnyílt az új gyár itt a városban. Jó ismerősöm a személyzetis, épp embereket keresnek. Három műszak, jó alapfizetés, plusz a pótlékok. Jó juttatási csomag és…

- Ó, hát a három műszak az nem fog menni. Folyamatosba dolgozik az asszony is. Itt a három gyerek. Egyikünknek muszáj itthon lennie esténként.

- Értem. Keresnek a raktárba is embereket. Az egy-műszakos. Ott is elég jó a fizetés. El kell végezni egy kisgépkezelői tanfolyamot, meg targoncás vizsgát letenni, aztán…

- Az sajnos nem fog menni - vágja rá azonnal Feri - Teljesen analfabéta vagyok ezekhez a gépekhez. Azt én biztosan nem tudnám megtanulni…

- Keresnek munkakiadót is.

- Az irodai munka?

- Persze!

-  Ó, de kár! Tudod, én a derekam miatt nem végezhetek olyan munkát, ahol egész nap ülni kell. Igazából el kellene járni gyógytornára, meg úszni. Csak drága mindegyik. Még az uszodabérlet is. Így meg, hogy egy fizetésből élünk, ezt nem engedhetjük meg magunknak.

- Uszodabérletet lehet szerezni TB alapon is. Amennyiben indokolt, felírja az orvos. Akkor szinte ingyen lehet igénybe venni az uszodát.

- Ez igaz, csak nem bírja a szemem a klórt, úgyhogy az uszoda kizárt az én esetemben.

- Akkor ott a gyógytorna. Azt is kiutalhatja az orvos.

- Kiutalt már. Voltam is. Nehogy azt hidd, hogy segített bármit is. Tíz alkalmas volt. Három után otthagytam, mert nem segített az semmit. Azt mondják, csak a maszek gyógytornász jó. De nem engedhetjük meg magunknak egy fizetésből. Ezért is kellene olyan nagyon állás.

- Beszélsz angolul?

- Nagyon kicsit. Inkább csak amolyan konyhanyelven.

- Van egy ötletem! Végezz el egy két hónapos intenzív nyelvtanfolyamot. Akkor lehetnél diszpécser. Az nagyon jól fizet.

- Egy fizetésből nem tudunk megfinanszírozni egy angol tanfolyamot!

- Van ingyenes is. A munkanélküli hivatalban lehet rá jelentkezni. Van ott egy…

- Én oda be nem teszem a lábam! – vágja közbe indulatosan – Tucatszor voltam ott, de mindig átvágnak, vagy elhajtanak. Én egy szavukat sem hiszem el! Meg amúgy is. Beírattak már három tanfolyamra. Hát hallod! Az első olyan értelmetlen volt – valami számítástechnikai –, hogy az első óra után eljöttem. Nem nekem találták ezt ki! A másik, az meg valami segédápolói volt. Csak én rosszul vagyok a vértől! Úgyhogy arra el se mentem. A harmadik bolti eladó kurzus volt. Gondold el, már a második napon kiderült, ott emelgetni is kell. Én meg azt nem bírok a derekammal. Hagyjuk ezt a munkanélküli hivatalt.

- Jó, akkor nézzük másként. Mi a végzettséged?

Életünk folyamán szerintem mindenki találkozik ilyen típusú emberrel, mint a novellában leírt.

A központi kérdés az:
Akarunk egyáltalán dolgozni?

Valaki tényleg akar, valaki csak a kifogásokat keresi.
Persze minden éremnek két oldala van.
Van, ahol a munkahelyi rossz légkör, az átláthatatlan munkafolyamatok vagy épp a fizetés nem megfelelő.
Azonban ez csak akkor derül ki, ha jelentkezünk és kipróbáljuk a munkahelyet.

… és van, ahol keresik a jó szakembereket, de mégsem találnak, mert már az állásinterjún kiderül, hogy nem csak a szaktudás hiányzik, de még a motiváció is.

Cégvezetőként az utóbbival rendszeresen találkozok én is. Szinte hihetetlen, hogy egy Sopron méretű városban és agglomerációjában nem találunk Műszaki előkészítő technikust, de még csőszerelőt sem.
https://gyuratz.hu/hu/munkatarsnak-jelentkezes/
Még mielőtt azt gondolod, hogy túl válogatósak vagyunk és biztosan magasra tettük a lécet vagy éppen a fizetés mennyiségével van a probléma
→ NEM.
Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy csapatunkban a fluktuáció (munkatársak cserélődése) szinte ismeretlen fogalom.
CSUPÁN BŐVÍTENI SZERETNÉNK… de nem lehet, nem tudunk.
Nincs ember, nincs jelentkező.

Ilyenkor felmerül a kérdés:
Ennyire elszívja Ausztria az álláskeresőket?
Tényleg ennyivel jobb lehet kint még az ingázás ellenére is?
Ennyire válogatósak vagyunk munka terén?
A fiatalok, a pályakezdők egyből a vezetői pozíció irányába szeretnének kerülni?
Ennyire nem akarunk dolgozni?
 

Várom véleményedet, akár e-mailben vagy szólj hozzá a mai Facebook posztunkhoz, ahol ezt a témát boncolgatjuk!
Kíváncsi vagyok a Te gondolataidra is!

Életünk folyamán szerintem mindenki találkozik ilyen típusú emberrel, mint a novellában leírt.

A központi kérdés az:
Akarunk egyáltalán dolgozni?

Valaki tényleg akar, valaki csak a kifogásokat keresi.
Persze minden éremnek két oldala van.
Van, ahol a munkahelyi rossz légkör, az átláthatatlan munkafolyamatok vagy épp a fizetés nem megfelelő.
Azonban ez csak akkor derül ki, ha jelentkezünk és kipróbáljuk a munkahelyet.

… és van, ahol keresik a jó szakembereket, de mégsem találnak, mert már az állásinterjún kiderül, hogy nem csak a szaktudás hiányzik, de még a motiváció is.

Cégvezetőként az utóbbival rendszeresen találkozok én is. Szinte hihetetlen, hogy egy Sopron méretű városban és agglomerációjában nem találunk Műszaki előkészítő technikust, de még csőszerelőt sem.
Még mielőtt azt gondolod, hogy túl válogatósak vagyunk és biztosan magasra tettük a lécet vagy éppen a fizetés mennyiségével van a probléma
→ NEM.
Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy csapatunkban a fluktuáció (munkatársak cserélődése) szinte ismeretlen fogalom.
CSUPÁN BŐVÍTENI SZERETNÉNK… de nem lehet, nem tudunk.
Nincs ember, nincs jelentkező.

Ilyenkor felmerül a kérdés:
Ennyire elszívja Ausztria az álláskeresőket?
Tényleg ennyivel jobb lehet kint még az ingázás ellenére is?
Ennyire válogatósak vagyunk munka terén?
A fiatalok, a pályakezdők egyből a vezetői pozíció irányába szeretnének kerülni?
Ennyire nem akarunk dolgozni?
 

Várom véleményedet, akár e-mailben vagy szólj hozzá a mai Facebook posztunkhoz, ahol ezt a témát boncolgatjuk!
Kíváncsi vagyok a Te gondolataidra is!
 

Üdvözlettel:
Gyurátz László
Tulajdonos-Ügyvezető
Gyurátz Épületgépészet és Klímatechnika Kft.

Sopron, 2024. január 23.

Ha szívesen olvasol újdonságokról, friss hírekről, akkor csatlakozz VIP hírlevél olvasóink táborába!
Várunk szeretettel!

Az űrlap kitöltésével Ön feliratkozik Gyurátz László ( Gyurátz Épületgépészet és Klímatechnika Kft.) ügyfél listájára. Technikai hátterünk a MiniCRM. Ha úgy dönt, bármikor leiratkozhat, vagy kérheti az adatai végleges törlését. Az adatkezelő Gyurátz László, magánszemély, aki közvetlen hangulatú, tegező formában ír e-maileket. Itt találja az Adatvédelmi Szabályzatunkat: https://gyuratz.hu/hu/adatvedelmi-tajekoztato/