Gondoltad volna, hogy a ’70-es években a nyári átlagos nappali maximum-hőmérséklet jellemzően 24,0 °C és 26,5 °C között alakult?

Ez azt jelenti, hogy egy teljesen átlagos júniusi, júliusi vagy augusztusi nap délutánján a leggyakrabban ilyen kellemes, mérsékelt melegben volt részük az embereknek. A mai kánikulákhoz képest a 30 °C feletti „hőségnapokból” is lényegesen kevesebb, évtizedes átlagban nyaranként mindössze 15–20 ilyen nap fordult elő.

Őszintén, egyszerűen nem emlékszem arra, hogy naptej használata nélkül ne mertünk volna kora délután a napon, félárnyékban kirándulni vagy éppen a gyerekkel játszani a játszótéren, de az is biztos, hogy egy egész napi strandolás kellett ahhoz a leégéséhez, ami most akár negyed óra alatt is elérhető.

De nézzük a tényeket:

A HungaroMet hivatalos országos adatbázisa alapján a ’70-es években a nyári (június 1. – augusztus 31.) nappali szélsőértékei a következőképpen alakultak:

1977. aug. 2-án volt az abszolút legmelegebb nappal 37,8 °C, a Hajdú-Bihar vármegyei Szerepen, míg a leghidegebbet 1978. jún 18-án jegyezték 9,6 °C-kal Kékestetőn.

A ’80-as években is alig változott a nyári átlagos nappali maximum-hőmérséklet, mely általában 24,5 °C és 27,0 °C közé esett.

A legmelegebb nappali hőmérsékletet 1988. július 23-án mérték Kiskunfélegyházán, ami 38,2 °C-ot jelentett. (Ebben a hónapban volt az évtized legbrutálisabb forrósága.)

A leghidegebb: 5,8 °C volt 1984.07.27-én szintén a Kékestetőn.

(Rengeteg adat elérhető itt a HungaroMET adatbázisában. )
 

Most pedig jöhet a 2020-2026-os időszak, amit nap, mint nap a bőrünkön tapasztalhatunk:

a nyári átlagos nappali maximum-hőmérséklet drasztikusan megemelkedett a korábbi évtizedekhez képest, és jellemzően 28,0 °C és 31,5 °C között alakul.

A klímaváltozás hatására a korábbi évtizedek kellemes, 25 °C körüli nyári nappalai mára szinte teljesen eltűntek. A 30 °C feletti hőségnapok a nyár jelentős részét (mintegy 60–80%-át) lefedik, és menetrendszerűvé váltak a 35–40 °C feletti, hosszan elhúzódó, intenzív hőhullámok is.

Ma már a legmagasabb, extrém érték nem 3-sal kezdődik, hanem bizony 4-sel, azaz egészen pontosan 42, 0 °C, amit idén június 30-án Szécsényben mértek.
Kékestetőn mért leghidegebb nappali csúcsérték is már 10 °C  felett volt, egészen pontosan 10,1 °C 2020. június 1-jén.

Összefoglalva, hogy nehogy elvessz a számok tengerében:
- míg a 70-es években a nyári nappalok átlaga 24,0 – 26,5 °C volt,
- a 80-as években pedig 24,5 – 27,0 °C,
- addig a 2020–2026-os időszakra ez az érték 28,0 – 31,5 °C-ra ugrott fel.

Még egy izgalmas megközelítés

Hőségnap – ami azt jelenti, hogy a csúcshőmérséklet eléri vagy meghaladja a 30 °C-ot.
Ezt az összehasonlítást már táblázatszerűen hozom, hogy jobban lássuk a különbségeke

Évszám	Csúcshőmérsékletet elért napok száma az adott évben
1970-ben	14 nap
1975-ben	23 nap
1980-ban	11 nap
1985-ben	28 nap
2020-ban	54 nap
2024-ben	80 nap

… és idén már elértük a 42 napot, pedig még csak július 21-e van!

Tagadhatatlan, egyre forróbbak a nyarak, de hogy védekeznek ellene azok az országok, városok, akiknek már jelentős tapasztalatuk van a hőség terén:

Kína
Talán lehet Te is láttad a videót, mely az utóbbi hetekben jelentős nézettségnek örvendett.
Yungcheng városában mesterséges esővel védekeznek a rendkívüli hőség ellen, a magas épületek tetejéről vizet permeteztek a levegőbe, mely a hivatalos információk szerint már néhány percen belül 5-8 °C-kal csökkentette a hőmérsékletet.

Spanyolország déli része, Európa legforróbb vidéke.
A nappali csúcshőmérséklet rendszeresen eléri a 36-40 °C-ot, de nem ritka a 45 °C sem.
A helyiek már évszázadok óta tudják, hogyan lehet a nyári hőséget légkondi nélkül is elviselni. A házak vakítóan fehérre meszelt falai nem csak szépek: ez az egyik legrégebbi és legokosabb passzív hűtési trükk, amit az emberek valaha kitaláltak.

A fehér falak lényege egyszerű: visszaverik a napfényt. Az úgynevezett albedó‑hatás miatt a meszelt felület a hősugárzás akár 80–90%-át is „visszadobja”, míg a sötét falak úgy működnek, mint egy radiátor – szívják magukba a meleget, és szépen be is fűtik a házat.

Ehhez jön még a hagyományos építésmód: a vastag kő- vagy vályogfalak lassan melegszenek át, így nappal hűvösen tartják a belső tereket, a felvett hőt pedig csak éjszaka adják le, amikor már lehűlt a levegő. Olyan, mintha maguk a falak lennének a természetes klímaberendezés.

A fehér falaknak köszönhetően a házak belseje légkondi nélkül is akár 5–10 °C‑kal hűvösebb lehet, mint odakint.

Dubai

A nyári hónapok kifejezetten forróak, a csúcshőmérséklet rendszeresen eléri a 40-45 °C-ot és a levegő páratartalma is kifejezetten magas.
De hogyan védekeztek a klímák kora előtt a hőség ellen?
Az óváros szűk utcáival és szélfogó tornyaival passzív hűtési technikát alkalmaztak.
A történelmi belváros magas falai árnyékot adnak, amit napvitorlákkal egészítenek ki.

A szélfogó tornyok befogják a magasban áramló hűvösebb levegőt, a forrót pedig kivezetik a helyiségekből.

Annyira népszerű ez a megoldás még ma is, hogy az Abu Dhabi Masdar City nevű projektjében is ugyanezt a passzív hűtést alkalmazták, így az itt épült házak akár 40%-kal kevesebb energiát használnak, mint a más részeken található épületek. (Forrás: itt)

Ahogy láthatod, a világ minden táján más és más módszerekkel próbálták, és próbálják ma is legyőzni a hőséget. Van, ahol a fehér falak segítenek, máshol a szélfogó tornyok, és van, ahol már mesterséges esőt hívnak segítségül.

Mi pedig itt, Közép‑Európában egy olyan valóságban élünk, ahol a nyarak már nem hasonlítanak a régi, 25 °C‑os délutánokra. A hőség tartós, intenzív, és sokszor elviselhetetlen – ezért érezzük úgy, hogy klíma nélkül ma már egészen más kihívás túlélni a nyarat, mint 40–50 évvel ezelőtt.

Ha most jött el az idő, hogy otthonodat „beklímázd”, akkor ne habozz, töltsd ki az alábbi űrlapunkat és kolléganőnk hamarosan felveszi veled a kapcsolatot!

Az űrlap kitöltésével Ön feliratkozik Gyurátz László ( Gyurátz Épületgépészet és Klímatechnika Kft.) ügyfél listájára. Technikai hátterünk a MiniCRM. Ha úgy dönt, bármikor leiratkozhat, vagy kérheti az adatai végleges törlését. Az adatkezelő Gyurátz László, magánszemély, aki közvetlen hangulatú, tegező formában ír e-maileket. Itt találja az Adatvédelmi Szabályzatunkat: https://gyuratz.hu/hu/adatvedelmi-tajekoztato/