Szereted a quizeket, játékokat?  Ha igen akkor a szokásosnál is nagyobb figyelemmel olvasd el az augusztusi hírleveleinket, mert hasznodra lesznek a következő nyereményjátékunkban ► feliratkozás itt !

Idén egy különleges, kerek évfordulóhoz érkezünk: 500 éve volt a mohácsi csata, a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiája.

Biztosan Te is emlékszel rá az iskolai történelem órákról, de a részletek már elhalványultak. Érdemes most, fél évezred távlatából újra felidézni, mi is történt valójában – és miért vált a „mohácsi vész” a magyar nyelv egyik legbeszédesebb kifejezésévé.

A történelem órán gyerekfejjel nem gondoltuk végig, hogy mennyi halogató (Pató Pálos) dolog vezetett az egyik legnagyobb nemzeti tragédiánkhoz.  Felelősségteljes felnőttfejjel már az ember egy teljesen más szemüvegen keresztül olvassa a sorokat és az történések sorát.

Mohácsi Történelmi Emlékpark bejárata (éppen felújítás alatt)

Kevesen tudják, hogy Szulejmán szultán hadjáratának híre már 1526. januárjában eljutott Magyarországra. A török seregek készülődése nem volt titok, a fenyegetés igenis valós volt.

És ennek ellenére… az áprilisi országgyűlésen alig foglalkoztak a kérdéssel… Hogy miért?
Mert:
→ a magyar belpolitika széthúzó volt,
→ a főurak egymással viaskodtak,
→ a kincstár üres,
→ a végvárak elhanyagoltak.
→ A déli határvidék védelme pedig gyakorlatilag összeomlott.

1526. júliusában ahelyett, hogy a hadsereg gyülekezett volna hazánk védelme érdekében – az ország nagy része az aratással és a mindennapi teendőkkel volt elfoglalva.

Mi sem mutatja jobban a halogatást, minthogy II. Lajos is csak az utolsó pillanatban érkezett meg Mohácsra……
…….Szapolyai János seregével pedig elkésett…. (jól olvasod, nem az iskolából, nem a „randijáról a szomszéd Micikével”, hanem az ország sorsát eldöntő csatáról).

Elkerülhető lett volna a vereség?

Ha időben felkészülünk….
…….Ha komolyan vesszük a veszélyt…..
…….Ha a honvédő hadsereg időben……
A történelem nem ismeri a „ha”-t, de a legtöbb történész szerint:
A mohácsi tragédia nem volt elkerülhetetlen – csak későn reagáltunk.

Székely Bertalan: II. Lajos holttestének megtalálása

Tény, hogy a két sereg számbeli és technikai különbsége mérhetetlen török fölényt mutatott, de az is tény, hogy a török hadvezetés - akiket a korábbi évszázadokban többször megfricskázott a magyar sereg - közvetlen a csata után azt hitte, hogy csak egy előörsöt vertek szét. Még 1 napig hadrendbe tartották a török sereget, csak utána indultak meg Buda irányába (nem akarták elhinni, hogy „csak ennyi volt”)

Most pedig jöjjön egy érdekesség:  

Ha lenne egy időgéped és 1526. augusztus 29-re visszarepülnél Mohácsra, akkor tudod mi lenne veled?
Ne félj, senki nem bántana, ugyanis nem volt ott és akkor semmi…….

Miért?

Mert a csata dátuma a Julianus-naptár szerinti volt augusztus 29. napján.
A ma használatos Gergely-naptár szerint viszont szeptember 8-án történt az ütközet.
(1588-ig volt érvényben hazánkban a Julianus naptár használata)

Üdvözlettel:
Gyurátz László
Tulajdonos-Ügyvezető
Gyurátz Épületgépészet és Klímatechnika Kft.

Sopron, 2026. augusztus 3.

Ha nem szeretnél lemaradni az augusztusi hírleveleinkről, akkor feltétlenül iratkozz fel az alábbi űrlapon:

Az űrlap kitöltésével Ön feliratkozik Gyurátz László ( Gyurátz Épületgépészet és Klímatechnika Kft.) ügyfél listájára. Technikai hátterünk a MiniCRM. Ha úgy dönt, bármikor leiratkozhat, vagy kérheti az adatai végleges törlését. Az adatkezelő Gyurátz László, magánszemély, aki közvetlen hangulatú, tegező formában ír e-maileket. Itt találja az Adatvédelmi Szabályzatunkat: https://gyuratz.hu/hu/adatvedelmi-tajekoztato/