Az elmúlt hetekben, sőt az elmúlt napokban egyre fokozódott a félelem, hogy a gázellátás csökken, vagy elzárják orosz irányból a „gázcsapokat”. A különböző álláspontok, indítványok és javaslatok korában élünk, így ahogy minden más, e téma kapcsán is folyamatosan friss híreket kapunk.
Természetesen a félelem nem alaptalan, mert hazánk és gazdaságunk működéséhez szükséges földgáz nagy része ebből az irányból származik.

Több ügyfelünktől is kaptam olyan kérdést, hogy most mit érdemes tenni, milyen kiegészítő fűtési eszközt lenne célszerű beszerezni, vagy egyáltalán érdemes-e bármiben gondolkodni.

A válasz nem egyszerű, mivel senki nem lát a jövőbe, így jóslatokba sem szeretnék bocsátkozni, de 1-2 tényt érdemes megismerned a téma kapcsán:
- hazánk földgáz használatának 15-20%-a saját forrásból történik

- a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalban az európai szabályokkal összhangban megvan a hivatalos korlátozási sorrend, ha esetleg kevesebb földgáz érkezne hazánkba. Ez egy 5 fokozatú skála, melyben először az ipari felhasználókat korlátoznák (akiknél nem okozna feltétlen maradandó károsodást az esetleges csökkentés) és csak a skála végén szerepel a lakosság. (Forrás: euronews és Magyarország földgázellátás-biztonsági Vészhelyzeti Terve)

-a teljes lakosság nem állhat át egyből elektromos fűtésre (pl.: bedugunk a konnektorba pár elektromos radiátort), mivel nem bírná el a jelenleg kiépített hálózatunk

-ha más kiegészítő vagy esetleg egy teljesen új fűtési rendszerbe gondolkozol, akkor célszerű a megújuló energiák felé fordulni, a hőszivattyús rendszerek, a napelemes rendszerek, valamint az akkumulátoros energiatárolók felé
(pl.: egy napelemes rendszert is kombinálhatsz hűtő-fűtő klímával, vagy hőszivattyúval)

Természetesen teljesen más egy családi házas övezet esete, egy társasházé vagy a távfűtéses lakásoké. Családi házakba szóba jöhet a kéménybe kötött zárt égésterű kandalló vagy a pelletkályha is, azonban e házak esetében is rengeteg tényező van még (pl.: szigetelés mértéke), amit feltétlenül érdemes számba venni ilyenkor.

Az elektromos kazán is felmerült egy-két ügyfelünknél, mint opció.
Erre azt tudom mondani, hogy ez egy kifejezetten drága megoldás lenne.
 

Legjobb példa egy megtörtént eset, melyet az Építkezés előtti tanácsok egy gyakorló épületgépésztől című kiadványomban is leírtam:
Egy kedves ügyfelünk vállalkozásának a telephelyére és családi házába is napelemeket telepítetett. Az így előállított energia sajátossága, hogy meg­felelő szerződéssel a többletet megvásárolja az áramszolgáltató. De ügy­felünk nem ezt a megoldást választotta. Úgy gondolta, – mindkét helyre − meglévő gázkazánja mellé elektromos kazánt építtetett be, hogy így egé­szítse ki a fűtését. Az eredmény a következő lett: Az 1 év alatt többletként megtermelt energiát nem egészen egy hónap alatt használta el a direkt fűtésű elektromos kazánnal. Az elektromos kazán – leegyszerűsítve − nem más, mint egy jó nagy merülő forraló, ami köztudottan „energiazabáló”.