Magyarországon még ma is rengeteg Kádár-kocka szolgál családi otthonként, ezért egyre gyakrabban merül fel a kérdés: vajon egy ilyen épületben is gazdaságosan működhet-e egy hőszivattyú?

De kezdjük az elejéről:

Van egy mondás, amit minden családi háztulajdonos tud:

Egy lakás, egy családi ház építését elkezdeni lehet és abbahagyni, befejezni soha!

Mindig akad karbantartási, felújítási, vagy csak egy kis szépítgetési feladat. Ezért maximum csak megállunk kisebb-nagyobb pihenőkre erőt gyűjtve a következő terv megvalósításáig.
… ez pedig nincs másképp a Kádár-kocka típusú ház tulajdonosainak körében sem.

Megépült a ’60-as, ’70-es években, majd az évek során már számos újításon esett át:
palatető, majd cserép, most pedig már sok ház tetején a cserepeslemez különböző formáit is láthatjuk.

Aztán jöttek a nyílászárók is: a dupla fa ablakból, szimpla több hőkamrás műanyag vagy újból fa lett, de már jóval modernebb, hőszigeteltebb változatban.

A ’90-es években jött a tömeges gázvezeték bevezetés, már a kisebb falvakban is, kiépült a teljes vezetékes gázhálózat, rengeteg család váltott fa tüzelésről modern gázkazánra.

Aztán jött a "becsomagolás", nem is olyan rég…
A homlokzati hőszigetelés néhány év alatt szinte alapvető részévé vált a felújításoknak, amivel a ház kapott egy új, jóval modernebb külsőt.

… és ma egyre többen teszik fel a kérdést:
Vajon egy Kádár-kockában működhet a hőszivattyú?

A rövid válasz:

Igen. De nem minden esetben ugyanúgy.

Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy a hőszivattyú csak padlófűtéssel működik

Ez az egyik legsűrűbben felmerülő félreértés.

Való igaz, hogy a hőszivattyúk az alacsony hőmérsékletű rendszerekben érzik magukat a legjobban, ezért ideális párost alkotnak a padlófűtéssel.
De ez nem azt jelenti, hogy egy radiátoros rendszer automatikusan kizárja a hőszivattyús fűtés lehetőségét.
Sőt.
Számos Kádár-kockában találhatók olyan radiátorok, amelyeket annak idején kifejezetten bőkezűen méreteztek.

És ami régen felesleges túlméretezésnek tűnt, az ma akár előnyt is jelenthet.

Ezek a régebbi radiátorok sok esetben nagyobb hőleadó felületet biztosítanak, mint amire eredetileg szükség lett volna.
De miért fontos ez a mi szempontunkból?
Mert a hőszivattyúk általában alacsonyabb előremenő vízhőmérséklettel dolgoznak, mint egy hagyományos gázkazán. Minél nagyobb egy radiátor hőleadó felülete, annál könnyebben képes ugyanazt a komfortérzetet biztosítani alacsonyabb vízhőmérséklet mellett.

Természetesen ez nem jelenti azt, hogy minden radiátoros rendszer alkalmas hőszivattyús üzemre, ezt biztosan csak helyszíni felmérés után tudjuk kijelenteni.

Egy hőszivattyús rendszer kiépítése és beüzemelése esetén általában mindenki a kültéri egységre koncentrál:
hova lehetne elhelyezni, kell-e neki előzetes betonozott alap stb stb.
Azonban számos kérdés lesz még, ami éppennyire fontos, mint pl.:

• elegendő-e a radiátorok hőleadása,
• megfelelő állapotú-e a csőhálózat,
• szükséges-e villamos hálózat fejlesztése,
• kell-e puffertartály a hőszivattyús rendszerhez,
• szükséges-e részleges rendszerátalakítás.

Számos kérdés, amire csak egy szakember tudja megadni a választ.

Azonban, amiről szintén szót kell ejtenünk:
az a rendszerátmosás.

Egy régi fűtési rendszerben évtizedek alatt jelentős mennyiségű iszap, rozsda és egyéb lerakódás gyűlhet össze.
A modern hőszivattyúk érzékenyebb rendszerek, mint a korábbi kazánok voltak, ezért a rendszer átmosása és tisztítása gyakran nem csak ajánlott, hanem kifejezetten elengedhetetlen lépés!

Egy ötlet, egy példa a tudatos családi ház felújításra:

Nem feltétlenül kell mindent egyszerre megvalósítani – ennek a gondolatnak a szellemében készül egyik ügyfelünk is a hőszivattyús fűtési rendszerre való átállásra.
Már most olyan fejlesztéseket végez, amelyek előkészítik a későbbi beruházást, ilyen például a villamos hálózat korszerűsítése.

Egy hőszivattyús beruházás nem néhány tízezer forintos tétel, és sok olyan kapcsolódó költség merülhet fel, amelyre elsőre nem is gondolnánk, így feltétlenül érdemes tudatosan előre tervezve, felkészülten belevágni a fűtési rendszer átalakításába!

Tehát lehet hőszivattyút telepíteni egy Kádár-kockába?

A válasz sok esetben igen, de erre nincs univerzális recept.

Nem a ház típusa dönti el a kérdést, hanem az épület aktuális állapota, a szigetelése, a nyílászárók minősége, a radiátorok mérete, a villamos hálózat és a teljes fűtési rendszer állapota.

Éppen ezért minden esetben helyszíni felmérésre van szükség!

A jó hír az, hogy egyre több olyan ingatlannal találkozunk, ahol az évek alatt végrehajtott korszerűsítések miatt a hőszivattyú beépítésénél egyre kevesebb egyéb akadályba ütközünk.

Ha kíváncsi vagy rá, hogy a Te otthonod esetében milyen lehetőségek jöhetnek szóba és a megvalósítás útjára lépnél egy helyszíni felméréssel, akkor töltsd ki az alábbi űrlapot!
Egy helyszíni egyeztetés, átvizsgálás során pontos képet tudunk adni arról, hogy milyen műszaki feltételekkel és várható költségekkel számolhatsz egy ilyen beruházás esetén:

Az űrlap kitöltésével Ön feliratkozik Gyurátz László ( Gyurátz Épületgépészet és Klímatechnika Kft.) ügyfél listájára. Technikai hátterünk a MiniCRM. Ha úgy dönt, bármikor leiratkozhat, vagy kérheti az adatai végleges törlését. Az adatkezelő Gyurátz László, magánszemély, aki közvetlen hangulatú, tegező formában ír e-maileket. Itt találja az Adatvédelmi Szabályzatunkat: https://gyuratz.hu/hu/adatvedelmi-tajekoztato/