A blogbejegyzés tartalma:

• Mivel lehetne hűteni a lakást / családi házat?
• Egy 10-15 éves gázkazánt érdemes kiváltani hőszivattyúra?
• Az eredetileg kiépített fűtési rendszer (osztó-gyűjtő rendszer, radiátorok, szigetelt csövezés) alkalmas arra, hogy hőszivattyúval üzemeljen?
• Hőszivattyús hűtés esetén a padlóhűtés mennyire ajánlott?
• Hőszivattyúnál milyen hőfokra kell beállítani a hűtési víz hőmérsékletét, hogy kellemes hőmérséklet legyen a lakásban?
• Hőszivattyús rendszer telepítésénél a régebbi radiátorokat fan coil-okra cserélném.
  Van valamilyen hátulütője ennek a cserének?
• Egy hőszivattyú élettartama valóban 20-30 év?

Ebben a nyári forróságban, melyet folyamatosan tapasztalhatunk, csak egy kérdés merül fel:
Mivel lehetne hűteni a lakást / családi házat?
Az emberek többsége gondolkodás nélkül rávágja, hogy: „Klímával” még mindig keveseknek jut eszébe, hogy a hőszivattyúk legtöbbje ma már hűteni is tud!  

A hőszivattyúval megoldott hűtést – fűtést Európa szerte egyre nagyobb érdeklődés és figyelem övezi?
Ez a figyelem hazánkban is egyre fokozódik, amit elősegítenek a következő előírások, lehetőségek:
 
1.  az újonnan épülő házakban 2022. júliusától új hazai előírás lépett életbe, mely alapján kötelező lesz a „BB” energetikai besorolás elérése. Ez a követelmény egy hőszivattyúval egyéb kiegészítő gépészeti megoldás nélkül teljesíthetővé válik.
(a megújuló energiák részaránya min. 25%, további információt erről ITT olvashatsz.)

2. a magyar állam által létrehozott családtámogatási lehetőséget (Otthonfelújítás támogatást) szeretnék kihasználni és ennek keretében a fűtést modernizálni.

Ezért is úgy gondoltam, hogy ideje a hőszivattyúkkal kapcsolatban 1-2 tévhitet megcáfolni, ezért összegyűjtöttem pár kérdést, mely többször felmerült az elmúlt időszakban:

1. Egy 10-15 éves gázkazánt érdemes kiváltani hőszivattyúra?

Igen, de nem ajánlom az „1 lábon állást”.
Én elsősorban a hibrid rendszert ajánlanám, ami egy kondenzációs gázkazán és egy levegő − víz hőszivattyú kombinációja, nálam is egy ilyen rendszer van kialakítva. Ennek az oka a következő: A gyakorlat azt mutatja, hogy +5°C−os külső hőmérsékletig csak ez a készülék, alatta pedig a kondenzációs gázkazán üzemel. Ezekre a váltásokra azért van szükség, mert a hőszivattyú hatásfo­ka a hőmérséklet csökkenésével romlik. Lehetséges fűteni hőszivattyúval akár −20°C−ban is, de az már nagyon zsebmetsző. (Napelemmel kombinálva az elektromos áram fogyasztása persze kompenzálható, de ebben az esetben is érdemes elolvasni azt a bizonyos „apróbetűs” részt, mert nem mindegy, hogy pontosan hogyan kerül bekötésre a napelem.)

2. Az eredetileg kiépített fűtési rendszer (osztó-gyűjtő rendszer, radiátorok, szigetelt csövezés) alkalmas arra, hogy hőszivattyúval üzemeljen?

A hőszivattyúk által JELENLEG előállítható legmagasabb vízhőmérséklet 50 °C körül van. Ezzel nem lehetne „nagy hidegben” megfelelően radiátorokkal felfűteni egy ingatlant ezért csak a fent vázolt hibrid megoldással alkalmasak a radiátorokkal való fűtésre. (5-15 °C külső között elégséges a max. 50 °C fűtővíz hőmérséklet).

Ha egy teljesen új ingatlanban hőszivattyús fűtési rendszert építtetsz ki, akkor oda nem ajánlom a radiátoros megoldást
 
Hőszivattyúval a legalacsonyabb költségű üzemeltetés felület fűtéssel (padló, fal, mennyezet) érhető el.

3. Hőszivattyús hűtés esetén a padlóhűtés mennyire ajánlott?

Röviden: Semennyire!
A padló hűtése tilos!
Hűtésre a felületek közül csak a mennyezet vagy a fal alkalmas.

4. Hőszivattyúnál milyen hőfokra kell beállítani a hűtési víz hőmérsékletét, hogy kellemes hőmérséklet legyen a lakásban?

A hűtési víz hőmérsékletének kikalkulálásához és beállításához kérlek kérd ki a szakember segítségét ugyanis amíg egy torokfájásra beveszel egy Strepsils-t, addig egy lábtörés esetén is szakemberhez fordulsz. Ennek a hőfoknak a kikalkulálása is a „lábtöréses” kategóriába tartozik.

5.Hőszivattyús rendszer telepítésénél a régebbi radiátorokat fan coil-okra cserélném.
Van valamilyen hátulütője ennek a cserének?

(A fan coil külsőre hasonlít a radiátorra, azonban ez a készülék alkalmas hűtésre és fűtésre is.)

A fan coil-t más néven hűtő-fűtő radiátornak vagy ventilátoros konvektornak hívják… és itt van a kutya elásva!
A berendezés „belsejében” egy hőcserélő felület és egy ventilátor található.
Hálószobába nem ajánlott, mert a ventilátor zajszintje a legtöbb készülék esetében magasabb, mint a nyugodt alvásnál elfogadható zajhatás, mely max. 35dB.

6. Egy hőszivattyú élettartama valóban 20-30 év?

Persze, ahogy az autóknál is látunk az utakon 1-2 old timer autót úgy a hőszivattyúk esetében is lehet 1-2 db.
Fogyasztói társadalomban élünk, így, ha a realitás talaján szeretnél maradni azt mondom, hogy olyan 10-15 évre tervezz, ha a hőszivattyút vásárolnál.

Az interneten rengeteg honlapon keringenek a témával kapcsolatban félinformációk.
Most, hogy tényleg 1-2 tévhitet, vagy félinformációt sikerült megválaszolnom, remélem Te is bátrabban vágsz bele a hőszivattyús fűtéskorszerűsítésbe!

Esetleg már a tettek mezejére is lépnél?
Töltsd ki az alábbi űrlapot és kolléganőnk rövidesen felveszi veled a kapcsolatot!

Az űrlap kitöltésével Ön feliratkozik Gyurátz László ( Gyurátz Épületgépészet és Klímatechnika Kft.) ügyfél listájára. Technikai hátterünk a MiniCRM. Ha úgy dönt, bármikor leiratkozhat, vagy kérheti az adatai végleges törlését. Az adatkezelő Gyurátz László, magánszemély, aki közvetlen hangulatú, tegező formában ír e-maileket. Itt találja az Adatvédelmi Szabályzatunkat: https://gyuratz.hu/hu/adatvedelmi-tajekoztato