Az utóbbi pár évben jelentősen nőtt az érdeklődés a környezetbarát gazdaságos fűtési rendszerek iránt, melyek közül az egyik legnagyobb figyelem a hőszivattyúkat övezi.
Ma már rengeteg információt találni a téma kapcsán az interneten, azonban még mindig találkozunk olyan tévhitekkel, melyek rendszeresen felmerülnek.

De talán kezdjük az alapokkal, hogy a hőszivattyúk működéséhez kapcsolódó téves információkat még könnyebben meg tudjuk cáfolni!

A hőszivattyú az egyik legenergiahatékonyabb hűtési és fűtési megoldás, mert a környezetből származó ingyenes hőt használja fel működése során.

Különböző fajtájú hőszivattyúkkal találkozhatsz a piacon:
1. levegő-levegő hőszivattyúk:
Ezek a berendezések talán a legismertebbek, ugyanis ezek a klímák.

2. levegő-víz hőszivattyúk:
Hazánkban elsősorban ezek a készülékek terjedtek el. A műszaki felépítése lényegében megegyezik egy klímáéval, annyi különbséggel, hogy a beltéri berendezés ebben az esetben egy fali gázkazánhoz hasonló szerkezet, ami központilag állítja elő a hideg vagy meleg vizet, mely a fűtési (hűtési) rendszerbe ke­rül továbbításra.

A hőszivattyúknál is megtalálhatók az ablak, és mobil klímához hasonló egybeépített kompakt (mono blokkos modellek.) Jel­lemzője − mivel kültérben kerül elhelyezésre −, hogy a fűtővíz fagyvédel­méről gondoskodni kell. Ez úgy történik, hogy egy plusz hőcserélőt és keringtető szivattyút kell beépíteni. Az így kapott mini rendszer fagyálló folyadékkal kerül feltöltésre.

3. víz-víz rendszerű hőszivattyúk:
A víz-víz hőszivattyúk mindkét oldalán, vagyis a hűtő és a fűtő oldalon is a víz szállítja a hőt, így a víz lesz a közvetítő közeg.
A víz-víz hőszivattyúk a hőenergiát vízzel töltött hőcserélőn keresztül nyeri ki a talajból vagy a kútból.

A talajszondás, és a talajkollektoros hőszivattyúk Magyarországon ke­vésbé elterjedtek. Hatásfokuk jobb, mint a levegő−víz hőszivattyúknak, de a beruházási költségük nagyon magas. (Pl. kutat kell hozzá fúrni.) Ré­szemről nem favorizálom elterjedésüket az alábbiak miatt:
A kinyert hő­nek itt is megvan a negatív párja, ami a talajba kerül visszabocsájtásra. Ez a skandináv országokban – ahol ezek a modellek elterjedtek − nem prob­léma, mert ott a házak elég messze vannak egymástól. De képzeljük el, ha egy lakóövezetben − ahol 400 m²−sek a telkek − mindenki talajszondás megoldást választana! Az eredmény a következő lenne: Szó szerint lefa­gyasztanák a talajt. Ezért zárt, sűrűn beépített lakóövezetekbe nem java­solt a talaj-víz rendszerű hőszivattyúk tömeges alkalmazása.

Most, hogy a hőszivattyúk különböző típusait megismertük már akár Te is játszi könnyedséggel meg tudod cáfolni a legtöbb hőszivattyúkkal kapcsolatos tévhitet.

De nézzünk közülük 3-at:

1. „Ha hőszivattyús fűtést szeretnél, ahhoz lyukakat kell fúrni a földbe.”

Ahogy az előbb végig vettük, tényleg van ilyen hőszivattyú, melynek működéséhez fúrás, illetve komoly terület rendezés szükséges, ugyanis a csövezést a földbe (kb. 1,2-1,5 méter mélyen) helyezik el. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a talajkollektoros rendszereknél kb. 2,5-3,5-szeres területet kell becsövezni a fűtött terület méretéhez képest.
A földszondás rendszereknél pedig a hőszivattyú csöveit 60-100 méter mély lyukakba helyezik el.

Hazánkban, mint már korában is írtam a levegő-víz hőszivattyúkat telepítjük nagyobb mértékben, így ezekhez a készülékekhez nincs szükség „lyukak” fúrására.

2. „A hőszivattyú radiátoros fűtésre nem alkalmas.”

Ez nem igaz.

A hőszivattyúk az alacsony hőmérsékletű felületfűtési rendszerek esetében a leghatékonyabbak (fal, padló, mennyezetfűtés), azonban szerencsére a radiátorok anno általában -15°C-os külső hőmérsékletre lettek méretezve és azóta a falak, ablakok hőszigetelése is sokat javult. Valamint a globális felmelegedés is érezteti a hatását, ami azt eredményezi, hogy a régi radiátorok 1-2 nap kivételével képesek 22°C-ra felfűteni a 50°C-os fűtő vízzel egy helyiséget! (Azért én erősen ajánlom, hogy ne álljon senki 1 lábon, és ezekre a hideg napokra gondoskodjon kiegészítő fűtésről is.)

Ha ez nem megoldható, arra megoldást jelenthet az R290 típusú gázzal feltöltött berendezések alkalmazása!  Sajnos ezeket csak kültérben lehet elhelyezni (tehát minden esetben monoblokkos kivitelűek). Ennek az az oka, hogy a divatos R290 név alatt nem más bújik meg, mint a propán, ami egy rövid szénláncú telített szénhidrogén, ami egyúttal nagyon gyúlékony is! Viszont cserébe annyira hatékony, hogy akár 20°C-kal magasabb vízhőmérsékletet (75°C) lehet elérni vele, mint egy R410-es hűtőközeggel.

Amennyiben maradunk egy alacsonyabb hőmérsékletnél, de nincs módunk felületfűtést (padló, fal, mennyezet) kialakítani, akkor ajánlom az úgynevezett fain coilokat.
A fan coil működési elvét talán leegyszerűsítve úgy írnám le, hogy egy olyan radiátor, aminek a külső borítása alatt található egy ventilátor, melynek segítségével ugyanazon felületről, ugyanazon hőmérsékletnél nagyobb fűtési/hűtési teljesítményt lehet elérni. Nagy előnye még, hogy -mint ahogy az előző gondolatomban már utaltam rá- egyaránt alkalmas hűtésre és fűtésre is.

3. „A hőszivattyú mellé kell egy külön bojler, mert nem tud állandóan meleg vizet készíteni.”

A hőszivattyú tud fűteni, hűteni és melegvizet előállítani is, azonban mindegyiket csak külön-külön.
Valamint amennyiben hőszivattyú beépítésében gondolkozol, ott nem csak az anyagiakkal, hanem helyigénnyel is kell kalkulálnod.
Ugyanis szükséged lesz 2 db tartályra:
1. Melegvíz előállítására és tárolására egy nagy hőcserélős (csőkígyós) indirekt tárolóra.
2. Egy pufferra ami a hőszivattyú és a fűtési/hűtési rendszer közé kerül beépítésre.
(A miértekre itt nem térek ki, mert így is meglehetősen terjedelmesre sikerült a blogbejegyzés.) 
Viszont, „Ami elment a réven, visszajön a vámon”.  
Ez a 2 tartály segíti a folyamatos üzemet.
Ez alatt azt értem, hogy a komfortérzetedre nem lesz hatással az, ha használati meleg vizet termel a berendezés (együttes igénynél az utóbbinak van előnye) és addig az előállított energia nem a fűtés felé hasznosul, mert a puffertartályból vélhetően kielégíti az e béli igényedet!

Melegvíz tartály elhelyezése szempontjából a hőszivattyúkat két típusba soroljuk:
Van olyan készülék, melyben integrált HMV tartály van, így nem kell külön tartályt alkalmazni a melegvíz eltárolására.
Azonban amelyikben nincs beépített tartály, azoknál a készülékeknél mindenképpen érdemes egy melegvíztárolót is beépíteni.

Hogy melyik fűtési rendszert éri meg jobban kiépíteni egy családi ház építésénél vagy éppen egy fűtés felújítás alkalmával?
Erre nem lehet fekete vagy fehér választ adni.
A gázkazános fűtési rendszer kiépítése jóval kedvezőbb árfekvésben, mint egy hőszivattyús rendszeré, azonban a gázfűtéshez, ha hűtést is szeretnél, akkor klímát kell felszerelni, ami megint egy ismételt költség.

Itt kell megemlítenem a hibrid rendszert, mint a több lábon állás (egyik) legjobb példáját.
Ez egy kondenzációs gázkazán és egy levegő− víz hőszivattyú kombinációja. Üzemeltetésénél megadható 1 m³ gáz, illetve 1 kW/óra elektromos áram ára. Ezt követően a berendezésbe lévő automatika önműködően szabá­lyozza a két hőforrás üzemét úgy, hogy az energiafelhasználás mindig a leggazdaságosabb legyen.

A legtöbb esetben azonban már egy (vagy több) meglévő fűtőberendezés mellé utólag kerül beépítésre a hőszivattyú.  A gyakorlat az, hogy a vegyes és/vagy a gázfűtést már korábban kiépíttették, ezekben az esetekben is kombinálható a rendszer egy egyszerű pár tízezer Forintba kerülő automatikával (nálam is ez a helyzet) A lényege az, hogy a fűtési rendszer úgy működjön, hogy minden körülmények között a legköltséghatékonyabb megoldást nyújtsa a tulajdonosnak.

Hogy ez valóban így legyen, ahhoz rengeteg tényezőt kell felmérni és mérlegre tenni, így mindenképpen javaslom a szakember véleményének kikérését.

Üdvözlettel:
Gyurátz László
Tulajdonos-Ügyvezető
Gyurátz Épületgépészet és Klímatechnika Kft.

Sopron, 2023. március 1.

Ha már tervezgeted, hogy fűtési rendszeredet korszerűsítsd és a tettek mezejére lépnél, akkor töltsd ki az alábbi űrlapot és kolléganőnk hamarosan felveszi veled a kapcsolatot!

Az űrlap kitöltésével Ön feliratkozik Gyurátz László ( Gyurátz Épületgépészet és Klímatechnika Kft.) ügyfél listájára. Technikai hátterünk a MiniCRM. Ha úgy dönt, bármikor leiratkozhat, vagy kérheti az adatai végleges törlését. Az adatkezelő Gyurátz László, magánszemély, aki közvetlen hangulatú, tegező formában ír e-maileket. Itt találja az Adatvédelmi Szabályzatunkat: https://gyuratz.hu/hu/adatvedelmi-tajekoztato